|
A hegyek ura
A hegyi juhar (Acer pseudoplatanus L.)
1871-ben a kis svájci település, Trun határában, a Rajna felső folyása mentén vihar döntötte ki egy eredetileg háromtörzsű hegyi juharfa utolsó túlélő maradékát. Graubünden tartományra ezt követően gyász borult. A kidöntött famatuzsálem maradványát gondosan megőrizték. Múzeumba került vagy hazafias jellegű dísztárgyakat esztergáltak belőle. Még a gyökerét is kiásták 20 évvel később, ünnepélyes körülmények között, és a Truni Múzeumban még ma is látható. A városka címerében egy stilizált hegyi juhar szerepel, valószínűleg az egyetlen, amelyet a címerkészítők ilyen magas rangra emeltek.
Az, hogy egy fát ennyire tisztelnek, természetszerűleg a Svájci Alpesi Köztársaság egyedülálló hagyományában keresendő. Kereken 450 évvel eme legendás szélvihar előtt, pontosabban 1424. március hónap 16-án ennek a fának a lombsátra alatt jött létre az úgynevezett Graubündeni Szövetség.
Run település (Graubünden kanton) egykori legendás hegyi juharfájának maradéka. C. Rohbock nyomán.
Ez alatt a fa alatt egyeztek meg az Alpok-vidéki Rajna völgybeli települések a nagybirtokosaikkal és a kolostorok elöljáróival abban, hogy egyesülnek a Habsburg nagyhatalom ellen, amely az Alpokon át vezető kereskedelmi utak feletti ellenőrzést nagyon szívesen megszerezte volna. 10 évenként – így szólt a határozat – ez alatt a truni hegyi juharfa alatt megújítják az egyezségüket. És valóban, a Graubündeni Szövetség ezt követően rendszeres időközönként több évszázadon keresztül összegyűlt ez alatt a fa alatt, egészen a XVIII. század végéig, amikoris Graubünden tartomány Svájc kantoni rangjára emelkedett.
Ma ugyanazon a helyen az egykori hegyi juhar közvetlen utóda áll, amely immáron ugyancsak több mint 130 éves, és amely fennállásával jelképezi eme alpesi nép hosszú időn át megtartott függetlenségét.
|
